A viselkedéstudomány egyik alapmegállapítása, hogy a hosszú távú teljesítményt nem a célok határozzák meg, hanem a kialakított szokásrendszer.
A szokások:
-energiatakarékos működést hoznak létre, mert az agy automatizálja az ismétlődő döntéseket
-előre meghatározott viselkedési mintákat rögzítenek, így csökkentik az ingadozást
-és stabilitást adnak akkor is, amikor a motiváció eltűnik
Kutatások szerint a szokások követése önmagában viselkedésváltozást indít el, mert:
-növeli az önészlelést („látom, mit csinálok”)
-aktiválja az önszabályozást
-és megerősíti az identitást („ilyen ember vagyok”)
A döntő tényező nem a hibátlan teljesítés, hanem az, hogy képes vagy-e következetesen visszatérni a rendszerhez.